Az MNE elnöksége az alábbiakban teszi közzé az Egyesület 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolójának tervezetét.I. Szakmai tevékenység
- Szervezeti élet
Az egyesület belső szervezeti tevékenysége 2017-ben a korábban megszokott rendben folyt. Az elnökség kéthavi rendszerességgel tartotta ülését, melyek tartalmáról az egyesületi honlapon keresztül tájékoztatta a tagságot. Választmányi ülésre egy alkalommal került sor.
Az egyesület legmagasabb döntéshozó szerve – a közgyűlés – két alkalommal került összehívásra. 2017. május 18-án az évi rendes közgyűlésen túl alapszabály módosításra is sor került. Újabb közgyűlésre annak okán volt szükség, hogy a benyújtott alapszabály néhány pontjával kapcsolatban kifogást emelt a bíróság. Az október 2-án tartott újabb közgyűlés elfogadta a szükséges módosításokat. A bírósághoz hiánypótlásra beadott dokumentumokat a Budapesti Törvényszék jóváhagyta, így azok jogerőre emelkedtek.
2017-ben az Egyesület székhelye a Budapest, I. ker. Corvin tér 8-ról, XIX. ker. Teleki Út 50-re változott.
A tagok tájékoztatását igyekeztünk a közvetlen formák igénybevételével megtenni. Elsődleges tájékoztató fórumunk a mane.hu domain alatt működő internetes portál, illetve az egyesület facebook profilja. Egyre gyakrabban használtuk az elmúlt évek folyamán az e-mail-es közvetlen eléréseket is.
Az általános szakmai tájékoztatás eszköze alapvetően szintén a honlapon és az e-mail-es elérhetőségeken nyugszik.
Az egyesületi kitüntetések átadására 2017-ben is sor került. A május 16-i ünnepségen a szegedi vándorgyűlés keretei között adtuk át az Egyesületi Plakettet Sajó Attilának. Önkormányzatok a közművelődésért díjban részesült Baj Község Önkormányzata, Tiszaújváros Önkormányzata, Szeged és Salgótarján megyei jogú városok önkormányzata.
2. Szakmai érdekképviseleti tevékenység
a) Szakmai érdekképviselet
A 2017. év legfontosabb feladata a CXL törvény módosításával kapcsolatos szakmai véleménynyilvánítás volt. Annak ellenére, hogy a törvény társadalmi vitájára rendelkezésre bocsájtott idő rendkívül rövid volt, igyekeztünk a lehető legszélesebb szakmai közvéleményt bevonni a munkába. Egyesületünk április 6-án tette közzé hivatalos állásfoglalását a törvénytervezettel kapcsolatosan. Az idő rövidsége miatt nem volt lehetőség a társszervezetekkel való egyeztetésre.
Szintén e törvénymódosításhoz kötődően a KKDSZ-szel közös nyilatkozatot fogalmaztunk meg és fogadtunk el a vándorgyűlésen. A nyilatkozat elsődleges célja az volt, hogy a két szervezet tiltakozzon a törvénytervezet ilyen módon történő elfogadása ellen. A dokumentumban kifejtettük, hogy széles szakmai vitát tartunk elfogadhatónak a törvénymódosítás megalapozásául. Szintén határozott véleménynyilvánításra került sor az elfogadott Kulturális Törvény végrehajtási utasításához kötődően. Az erről szóló dokumentumot október 13-án hoztuk nyilvánosságra.
b) Magasabb vezetői pályázatok kiírásának szemlézése, részvétel a szakmai bizottságokban
2017-ben folyamatosan végeztük a közművelődési intézmények magasabb vezetői pályázati kiírásait a közigallas.hu portál segítségével. Megbízottunk az év során több mint 150 pályázati kiírás vizsgálatát végezte el, mellyel kapcsolatosan az önkormányzatoknak tájékoztatást küldtünk illetve felajánlottuk a vezetői bírálatokat végző szakértői bizottságban való részvételt. Ebből kifolyólag az év során 36 szakértői anyagot adtunk ki.
A 2016-ban elkezdett vezetői bírálatokhoz kapcsolódó szakértői anyagok és normarendszer kidolgozása befejeződött. Egyeztetések történtek a KKOSZ-szel a tekintetben, hogy a két szervezet egységes szakmai elvek és szabályrendszer alapján végzi majd ezt a tevékenységet. Végül a kidolgozott rendszer bevezetésére nem került sor. Ennek oka az a jogszabályi változás volt, amely a továbbiakban lehetővé tette nem csak szakmai szervezetek delegáltjainak részvételét a szakértői bizottságokban.
- Szakmai rendezvények
a) Kultúrházak éjjel-nappal
Egyesületünk 11. alkalommal rendezte meg a közművelődési szakma legnagyobb összefogáson alapuló kommunikációs kampányát. A február 10-12 között lebonyolított rendezvénysorozathoz több, mint 500 intézmény 680 helyszínen közel 2000 programmal csatlakozott. A rendezvénysorozat támogatói voltak az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap. „A mindennapi hagyományaink” jegyében szervezett programok megvalósításában hatékonyan működtek közre az alábbi partnerek:
- NMI Művelődési Intézet NKft.
- Kulturális Központok Országos Szövetsége
- Népművészeti Egyesületek Szövetsége
- Közösségfejlesztők Egyesülete
- Hagyományok Házab) Évindító szakmai nap az FMH-ban
A Kulturális Központok Országos Szövetségével közösen megrendezett évadnyitó konferencia célja az volt, hogy áttekintse a közművelődési szakma legaktuálisabb kérdéseit. A több, mint 140 résztvevő szakember a kultúrpolitika vezetőitől kapott átfogó tájékoztatást a szakma jövőjéről alkotott koncepciójukról.
c) Magyar Kulturális Szervezetek Kárpát-medencei Találkozója Kecskemét
Március 21-22-én 8. alkalommal rendeztük meg a magyar lakta területek kulturális szervezeteinek találkozóját. Ezen a szakmai összejövetelen témánk elsősorban azon jó gyakorlatok bemutatása volt, amely innovatív módon valósította meg a magyar-magyar kulturális együttműködést.
d) Népművelők XXXIV. Vándorgyűlése Szeged
Az eredetileg Szekszárdra tervezett vándorgyűlést szervezési okok miatt Szegeden valósítottuk meg május 16-17-18-án. A három napos program szakmai része elsősorban a települési feladatellátás szociológiai és jogi környezetének változásait igyekezett áttekinteni. A szakmai előadásokhoz kapcsolódó kerekasztal beszélgetésre önkormányzati szövetségek képviselőit hívtuk meg. Új programelemként szerveztük meg a vándorgyűlés harmadik napjára azt a szakmabörzét, melynek célja a különböző szolgáltató cégek bemutatkozása volt, és amely lehetőségeket kínált a közművelődési intézmények számára.
e) Nyugalmazott Népművelők Találkozója Martfű
A szeptember 24-25-én szervezett összejövetelen közel 100 nyugdíjba vonult népművelő kolléga vett részt. Különös érdeklődés kísérte a CXL törvény változásaival kapcsolatos előadásokat. A nyugdíjas kollégák, szakmai fórum keretei között hangot adtak annak az álláspontjuknak, hogy tevékenyebben be kívánnak kapcsolódni az egyesület működésének mindennapjaiba.
f) Szakmai és Szervezetfejlesztési Műhely Kecskemét
Október 21-22-én az MNE elnökségének meghívására 24 népművelő kolléga vett részt azon a másfél napos műhely beszélgetés és előadás sorozaton, amelynek kiinduló pontja a közművelődési szakmai törvényi kereteinek változása volt. Az ide érkező kollégák egyrészt áttekintették a jogszabályi környezet változásaiból eredő feladatokat és problémákat, másrészt közösen próbálták meghatározni az egyesületnek, a szakma jövőjéért folytatandó munkája irányát.
g) Polgármester Népművelők III. Találkozója Veresegyház
Veresegyház Önkormányzatának meghívására november 15-16-ra szerveztük meg a Polgármester Népművelők Találkozója elnevezésű rendezvényünket. Ez a fórum egyre inkább az egyesület és az önkormányzatok közötti párbeszéd egyik legfontosabb fóruma. Ezt bizonyítja, hogy a konferencián közel 100 önkormányzati és közművelődési szakember vett részt.
- Szervezeti szintű kapcsolatépítés
Az MNE elnöksége 2016. évi döntése értelmében intenzívebb kapcsolatépítés kezdődött el a kultúra közvetítés különböző szintű társszervezetei irányában.
E tekintetben legfontosabb szakmai partnerünkké vált a Kulturális Központok Országos Szövetsége. A szövetség és az MNE elnöksége január 31-én együttes elnökségi ülést tartott, amelyben meghatározták a két szervezet együttműködésének legfontosabb elemeit.
Ennek megfelelően első lépésként közösen szerveztük meg az évindító szakmai konferenciánkat február 15-én. Ezen alkalommal a két szervezet vezetője aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely hosszú távra szabályozza a közös munka kereteit. Az MNE és a KKOSZ vezetése folyamatosan tájékoztatja egymást a szakmai akcióiról, részt vesznek egymás rendezvényein. Különös jelentőséggel bír, hogy a vezető testületek közös szakmai kitüntetés alapításáról döntöttek.
A közművelődési dolgozók képviseletét ellátó KKDSZ szintén állandó partnere az MNE-nek. Ezt bizonyítja a vándorgyűlés alkalmából, a Kulturális Törvény módosításához kapcsolódó nyilatkozatunk is. A magyarországi kultúra közvetítő szakmák (múzeum, könyvtár) országos szervezetei irányába is megtörténtek az első lépések az állandó szintű kapcsolat kialakítása érdekében.
A Kárpát-medencei kultúrát képviselő határon túli magyar ernyőszervezetekkel való kapcsolattartás esetleges, de folyamatosnak mondható. Az MNE vezetése célul tűzte ki, hogy ezeket az együttműködéseket állandó keretek közé terelje. E tekintetben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel való közös munka jutott a legmesszebb. Várhatóan 2018-ban ezt együttműködési megállapodás formájában is kifejezi a két szervezet.
Kezdeti fázisban van az önkormányzati szövetségekkel való együttműködés. E kapcsolatrendszer rendszerszerű kiépítése a jövő feladatai közé tartozik.
Állandó, a szakma érdekeit szolgáló együttműködés alakult ki az NMI Művelődési Intézet NKft.-vel. Az egymás programjairól és szakmai tevékenységéről történő tájékoztatás folyamatos. A Kultúrházak éjjel-nappal legfontosabb szakmai partnere a Művelődési Intézet. Az MNE tagjai és vezetősége szükség szerint bekapcsolódnak az NMI rendezvényeibe, közművelődési szakmai fejlesztéseibe.
III. Gazdálkodás
- A gazdálkodás alapja
A számviteli nyilvántartáshoz az RLB-60 Bt. által forgalmazott könyvelési programot használjuk. A költségeket az „5”-ös számlaosztályba könyveljük. Az átláthatóság érdekében programjainkat, tevékenységünket munkaszám – azonosítóval látjuk el és ennek alapján kerülnek a bevételek és ráfordítások a nyilvántartásba.
Beszámolási kötelezettség: a számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. számú törvénynek és az egyéb szervezetek beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet 4. és 5. számú mellékletének és a 2011.évi CLXXV törvénynek megfelelően készítjük a beszámolót.
Alkalmazott könyvelés: kettős könyvvitel
Az Egyesület 2017. évben vállalkozási tevékenységet nem végzett.
- A Mérleghez kapcsolód kiegészítések
A mérlegtételek valódiságának alátámasztása leltárral megtörtént, – a leltár az egyeztetéses, illetve tényleges felvétellel készült.
A mérlegben a készpénzkészlet a fordulónapon a pénztárban ténylegesen meglévő összegben szerepel. Pénzeszközeink egyeztetése tényleges leltárfelvétellel megtörtént, a pénzkészlet leltározásánál eltérés nem volt.
Az Egyesület nem rendelkezik épülettel, nincsenek tulajdonában immateriális javak.
Az Egyesületnek befektetett pénzügyi eszközei nincsenek.
Behajthatatlan követelésünk nincs.
Követelésként a Budapesti Népművelők Egyesületének kiállított, de ki nem egyenlített 80 e Ft-ot tartjuk nyilván. A számla 2018. január hóban kiegyenlítésre került.
Az előző év aktív időbeli elhatárolása rendezésre került.
Hosszúlejáratú kötelezettségünk nincs.
Rövidlejáratú kötelezettségünk nincs.
Passzív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki a 2017. évben számlánkra érkezett pályázati támogatások összegét melyek felhasználási határideje 2018. május 30-ig tart. A pályázati összegekből fel nem használt rész elhatárolásra került 7.061.080,- Ft-ban.
Az előző évi elhatárolások rendezése megtörtént.
A források a mérlegben, könyv szerinti értéken kerültek bemutatásra.
- Az eredmény kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
| Összese bevétel eFt | 19 451 | ||
| tagdíj | 291 | ||
| egyéb bevétel | 860 | ||
| pályázati pénzeszköz | 18 299 | ||
| egyéb bevétel | 1 | ||
| Összes kiadás eFt |
19 625 |
||
| Anyagi jellegű ráfordítás |
18 123 |
||
| irodaszer | 26 | ||
| egyéb | 57 | ||
| szállítás | 219 | ||
| bérleti díj | 315 | ||
| reklám | 8 520 | ||
| utazási költség | 103 | ||
| posta költség | 24 | ||
| honlap költségek | 964 | ||
| csoportos étkezés | 1 042 | ||
| nevezési díjak | 162 | ||
| szállás | 6 551 | ||
| bank költség | 137 | ||
| illeték adó | 3 | ||
| Személyi jellegű ráfordítások | 1 472 | ||
| megbízási díjak | 230 | ||
| bérjárulék | 46 | ||
| személygépkocsi útiköltség elszámolás | 1 016 | ||
| reprezentáció | 180 | ||
| Értékcsökkenés | 29 | ||
| Kerekítés |
1 |
||
| Eredmény eFt |
-174 |
||
| Saját tőke változása | |||
| eredmény tartalék |
183 |
||
| Mérleg szerinti eredmény |
-174 |
Támogatás-elszámolási kötelezettségünknek teljes mértékben és határidőben eleget tettünk.
Az Egyesület munkavállalót nem alkalmaz.
Az Egyesület vezető szerve a 7 tagú elnökség. Az Egyesületnél 3 fős Felügyelő Bizottság működik.
Könyvvizsgálati kötelezettségünk nincs.
A tisztségviselők nem részesülnek díjazásban, ha pályázati lehetőség nyílik rá, az egyesületi munkához kapcsolódó közlekedési költségeik megtérítését finanszírozza az Egyesület.
Az Egyesület nem rendelkezik közhasznúsági besorolással.
III. Összefoglaló
A Magyar Népművelők Egyesülete 2017-ben szakmailag és az érdekképviseleti munkában rendkívül aktív évet zárt. A korábbi években kialakított rendezvény struktúrát fenntartottuk.
Szervezeti életünk fejlesztése, elsősorban a kommunikáció tekintetében intenzív és folyamatos.
A szakmai és szakmaközi együttműködéseink folyamatosan bővülnek. Állandó partnerünké vált a KKOSZ és az NMI. Gazdálkodásunk elsődleges forrása a pályázati támogatás. A korábban megfogalmazott célt, hogy növeljük a saját bevételek arányát, mindezidáig elérni nem tudtuk. A 2017. évi közgyűlésen megemeltük ugyan a tagdíjakat, ezek hatása azonban csak 2018-ban lesz érzékelhető.
Budapest, 2018. május 17.
Bordás István
a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke