mane.hu

Aki Veszprémben csak egyetlen lépést is tett a kultúra felé, az a hetvenes évek elejétől 2007 nyaráig feltétlenül találkozott a nevével, vagy vele magával. Aki a Dimitrov Megyei Művelődési Központba legalább kétszer betette a lábát egy-egy izgalmas összejövetelre, találkozhatott vele. Feltűnhetett neki az ő némiképp harsány és életteli beszéde, amelyből az eredendő humor mellett a kultúra iránti elkötelezettsége és a problémákra, megoldásukra érzékeny alapállás szinte sugárzott. Ő volt az, aki munkatársaival rendszeressé és emlékezetessé tudta tenni a nyári várkoncertek szebbnél szebb, közben igényesnél igényesebb hangverseny-szériáit. A fellépők között szinte minden jelentékeny zenei szerveződést megtalálhatunk, akik a belföldi elismerések mellett Európában, nem egyszer a világban is muzsikusaink nem mindennapi jelentőségéről tanúbizonyságot tettek. Aki csak egyszer egy egykori várudvari programot végighallgatott, akkor még tudta, hogy az élményt Fenyvesi Ferencnek köszönheti. A veszprémiek, ha azt hallják Éneklőhét vagy Europa Cantat, nagyszerű élmények jutnak eszükbe. Ebből is következik, hogy a Veszprém Város Vegyeskaráról sem beszélhetünk nevének említése nélkül, hiszen hosszú időn át foglalt helyet a kórus vezetőségében. Hasonló szerepet játszott számos művészeti csoport (zeneiek és néptáncos) születésében, kibontakozásában, működésében. Egykori Ki Mit Tudok, Repülj pávák itteni lebonyolításából vette ki a részét és az ő közreműködése is kellett a tévétalálkozó legendássá válásához. Az eddigieknek is következménye, hogy az országos szakmai szakfelügyelet szakértőjeként tevékenykedett, a szakminisztérium igen sok megbízást adott neki települések kulturális életének elemzésével, értékelésével. E tekintély alapját az adja, hogy évtizedeken át – vezetőként és beosztottként is – szerepet vállalt a kultúra különböző közösségeinek létrejöttében, életben tartásában. Közéleti sorozata a rendszerváltás hajnalán olyan neves előadókat sorakoztatott fel a veszprémi közönség számára, mint Sárközi Tamás, Ágh Attila, Lengyel László, Ferge Zsuzsa, Antal László. A Művészetek Háza élére a kilencvenes évek közepén került; a várbeli intézményt az NDK-s írógép-monstrumok és az olajfűtéses klubtermek, irodák állapotából juttatta el odáig, hogy az mára egy korszerű technikai eszközökkel felszerelt, a kultúrához és művészethez méltó körülményeket kínáló épületegyüttessé, a művészeti befogadást, teremtést segítő szervezetté válhatott. A Vass Gyűjtemény, egy romból megvalósult intézmény tető alá hozása, kiharcolása az ő erőfeszítéseinek is köszönhető. A Dubniczay palota László Károly Gyűjteménye olyan értelemben vett létrejöttében vállalt oroszlánrészt, hogy a felújításon túl a kiállítóhelyi működésre, a modern művészetre nyitott közönség fogadásra valóban alkalmassá váljon.