
Pordány Sarolta Zsófia (1954–)
közművelődési szakértő, főtanácsos, a Budapesti Művelődési Központ volt igazgatója
Tanulmányait magyar nyelv és irodalom szakos tanár és népművelés szakon végezte a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán 1976-ban, majd az ELTE BTK hároméves népművelés szakon szerzett egyetemi diplomát.
Szakmai pályafutása Budapesthez kapcsolódik. A Józsefvárosi Művelődési Házban (VIII. kerület), a Belvárosi Ifjúsági Házban (V. kerület) és az I. kerületi művelődési házban (Bem rakpart) dolgozott beosztott népművelőként, majd 1984-ben a főváros módszertani intézményében, a Budapesti Művelődési Központban, a Gyermek- és Ifjúsági Osztály osztályvezetőjeként az ifjúsági klubvezetők képzését koordinálta.
1988-ban, egy évig, Eötvös József ösztöndíjasként lehetőséget kapott az ifjúsági képzések módszertani kérdéseinek kutatására.
1989-ben, az új egyesülési törvény adta lehetőségeket megragadva, alapítója és tizenkét éven keresztül ügyvezetője volt a Nyitott Képzések Egyesület elnevezésű civil szervezetnek, amely a nem-formális felnőttképzéssel foglalkozott hazai és nemzetközi környezetben. Több mint harminc jelentős nemzetközi felnőttképzési rendezvényen, valamint nyolc nemzetközi projektben vett részt. Ezalatt az időszak alatt alapító főszerkesztője volt a Felnőttképzési Szemle online folyóiratnak.
1991-ben alapítója és kuratóriumi elnöke volt a fiatal munkanélküliek oktatását, valamint foglalkoztatását segítő Magyar Nyitott Tér Alapítványnak is, amely jelentős innovatív programot indított HOPP elnevezéssel az ország négy régiójában fiatal munkanélküliek iskolarendszeren kívüli szakképzése témakörben.
Szakmai munkásságáért megkapta a „Magyar Ifjúságért Díj” állami kitüntetést.
2004-ben új civil szervezet alapítója és ügyvezető elnöke lett, amely A Felnőttképzés Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület elnevezéssel a korábbi egyesületi tevékenységéhez kapcsolódott. A nem-formális felnőttképzés témakörével foglalkozó, a közművelődésben dolgozó szakembereket fogta össze ez a szervezet is. A civil szektorban végzett tevékenységéről szóló írásait a „Felnőttkori tanulás, közművelődés” című könyvében foglalta össze.
2000-től négy évig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közművelődési Főosztályának főtanácsosa volt. Ezt megelőzően közel tíz évig közművelődési szakértőként és szakfelügyelőként is dolgozott.
Szakmai munkásságát a Budapest Fővárosi Önkormányzata irányításával működő Budapesti Művelődési Központ igazgatójaként fejezte be.
Egy önálló tanulmánykötetet, négy könyvrészletet, továbbá 59 cikket, tanulmányt publikált a SZÍN című szakmai folyóiratban a közművelődésről.