Kérdése, véleménye van a témában, írjon a fórum oldalra ITT!
A rövidítések feloldása ITT.
—-
Kérdés: A kulturális szakemberek közalkalmazotti jogállásváltozásával kapcsolatos törvényi változások milyen változásokat jelentenek a közművelődési intézmények számára?
Válasz: A Tv. hatálya a költségvetési szervként működő önálló intézményekre terjed ki. Amennyiben az adott intézmény jelenleg is így működik, akkor az intézmények státusza önmagában a törvény alapján automatikusan nem változik meg. Ennek megfelelően az állami-, önkormányzati alrendszer része marad, így önálló, s e minőségében vélhetően önállóan gazdálkodó költségvetési szervként fog továbbra is működni, s bár a részletes kormányrendelet még nem ismert, nagy valószínűséggel illetményszámfejtését továbbra is a MÁK végzi majd a KIRA rendszeren keresztül, vezetőjét a fenntartó fogja „kinevezni’, és költségvetését is a fenntartó fogja jóváhagyni.
A Tv-vel együtt módosuló egyéb törvények (pl. a levéltári-, az előadóművészeti vagy a Kul.Tv. sem struktúrájában fog változni, hanem céljukban, az ott dolgozók alkalmazásának minimum-feltételeiben, vagy szakmai alkalmassági előírások tekintetében. Ami lényeges változás, az a foglalkoztatottak jogállása, ami gyökereiben fogja érinteni az ebben az ágazatban dolgozók életét, amire nem biztos, hogy a közalkalmazottak fel vannak készülve. Az Mt. alapjaiban másként viszonyul a foglalkoztatáshoz, mint a Kjt. és ez szokatlan és idegen lehet majd a volt közalkalmazottaknak.
—-
Kérdés: A közalkalmazotti jogállás elvesztésével a kulturális szakemberek még a közszférában dolgoznak? Mivel munkáltatójuk közfeladatot lát el, nem maradnak a közszférában?
Az utazási utalvány elvesztése talán a legkisebb probléma, de kérdés, hogy a rajta lévő szöveg alapján – a közalkalmazottak, közszolgálatban dolgozók és a közszféra más, a fenti jogszabályban meghatározott munkavállalói, illetve egyes nem állami fenntartású intézmények hasonló munkakört betöltő dolgozói részére – jogosultak leszünk-e ilyenre?
Az utazási kedvezményünk marad az évi 12-szeri 50%-os utalvány, vagy mi lép a helyébe?
Válasz: A „közszféra” nem munkajogi kategória. A „szféra” szó ebben az esetben nem az ellátott feladatot jelenti (az a Tv. hatályba lépésétől függetlenül „közösségi érdek”, sok esetben pl. kötelező önkormányzati feladat, közfeladat), hanem az alkalmazási jogviszonyt. Az általános felfogás a közalkalmazotti, köztisztviselői és kormánytisztviselői kört sorolja ide. A közalkalmazotti státusz elvesztésével valamennyi olyan jogot elveszítik a kulturális szakemberek, amelyek eddig a közalkalmazotti státuszukhoz kötődtek, kivéve, amelyeket más jogszabály biztosít számukra (pl. jubileumi jutalom vagy a magasabb összegű végkielégítés 2025-ig), de az egyéb juttatások is elvesznek. Ilyenek pl. az illetménypótlékok (vezetői pótlék, címpótlék, nyelvvizsga-pótlék), illetmény-kiegészítések (ilyen egyébként vélhetően kevés munkahelyen került kifizetésre). Ilyen sorsa lesz az utazási kedvezménynek is, kivéve, ha pl. a szakszervezetek meg tudnak állapodni a tömegközlekedési vállalatokkal, ez azonban nyilván sokkal nehezebb egyedi megállapodásokkal, mint normatív szabályozással.
—-
Mikorra várható a felhatalmazás alapján készülő Korm. rendelet, illetve miniszteri rendelet megjelenése?
Válasz: A Tv. 46-47. és 56. §-ai tartalmaznak felhatalmazó rendelkezéseket arra, hogy a Kormány és/vagy az ágazati miniszter rendeletben szabályozza pl. a muzeális intézmények működési engedélyezését, az intézmények névviselési szabályait, megyei könyvtárak illetékességi körét, vagy ami nem kevésbé lényeges: a vezetők kiválasztásának szempontjait és feltételeit, illetve a foglalkoztatottak képesítési és egyéb feltételeit. Erre igazából 5 hónapja van a Kormánynak, illetve a miniszternek, mert a Korm. rendelet 2020. november 1. napján hatályát veszti, ettől az időponttól kezdődően ez az ágazati jogszabály ezeket a fontos kérdéseket nem fogja szabályozni. Ez azért nem elhanyagolható körülmény, mert ha nincs végrehajtási rendelet, a munka törvénykönyvének szabályaival bárki bármilyen végzettséggel, munkakörben alkalmazható. Ha ilyen ex lex állapot állna elő, nyilvánvalóan hasznos döntés, ha a kiválasztás és alkalmazás szempontjait a vezető a hatályon kívül helyezett Korm. rendelet alapján határozza majd meg. Hírforrások szerint a kodifikáció nyáron megtörténik, szeptember-október táján az új ágazati és végrehajtási rendeletek rendelkezésre fognak állni.
—-
Kérdés: Megszűnik-e a munkatársak érdekvédelmi képviselete?
Válasz: A korábbi közalkalmazotti tanácsok a továbbiakban üzemi tanácsként változatlanul fognak működni (ezek szabályozása lényegileg nem tér el a Kjt. szerinti közalkalmazotti tanácsétól), és a szakszervezetek sem szorulnak ki a munkahelyekről. Ugyanakkor ez a szféra a továbbiakban nem lesz részese az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, illetve a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa döntéseinek, és ez komoly hátrány lehet.
—
Kérdés: A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a továbbképzési kötelezettségünk továbbra is megmarad-e?
Válasz: Mivel a 32/2017-es EMMI rendelet 1. §-a alapján a rendelet hatálya kiterjed a kulturális intézményben munkaviszony keretében foglalkoztatott szakemberekre is, a továbbképzési kötelezettség fennmarad. A 2020. évi XXXII. törvény alapján várhatóan 2020. október 31-ig megjelenik az a végrehajtási rendelet, amely egyebek mellett a munkakörök és a vezető beosztás betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételeket fogja tartalmazni.
—-
Kérdés: Munkáltatóként mi már készen lennénk az augusztus 15-ét jóval megelőzően megtenni a szerződéses ajánlatot a munkaviszonyra. Lehet-e és van-e értelme:
Válasz: Nincs ennek jogi akadálya, de azt tudni kell, hogy a munkáltató a szerződéses ajánlatához kötve van, attól eltérni csak a közalkalmazott hozzájárulásával lehet (Tv. 2.§ (3) bekezdés). Ezért ha az egyébként rendelkezésre álló határidőn belül mégis módosítani akarna a munkáltató, akkor erre nem lesz lehetősége vagy csak beleegyezéssel. Ezen túlmenően le is szűkíti a közalkalmazott számára nyitva álló gondolkodási határidőt, annak ugyanis 30 napja van válaszolni, így megfontolásra annyival kevesebb ideje lesz, amennyivel előbb közli a munkáltató az ajánlatát.