
Lángné Nagy Mária (1954–)
Bessenyei György-díjas népművelő, címzetes főiskolai docens, közművelődési szakértő, a Magyar Népművelők Egyesületének egykori alelnöke, az MNE választmányának volt elnöke
Kecskemét kulturális életének egyik meghatározó és elismert közművelődési szakembere. Salgótarjánban született, ott érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Durkó Mátyás nevével fémjelzett magyar-népművelés szakán diplomázott, később művelődés szociológusi képesítést is szerzett. Egy egyetemi nyári gyakorlat során került Kecskemétre. 1976-tól 2001-ig 3 év megszakítással (amelyben 1985–1988 között a csepeli tanács közművelődési csoportjának vezetője volt) Kecskemét kulturális központjában dolgozott az igényes kultúraközvetítés, közművelődés iránt elkötelezett közművelődési szakemberként.
A közművelődés szinte minden területén tevékenykedett: volt munkás művelődési előadó, utána módszertanosként Bács-Kiskun megyét járva segítette a települések művelődési otthonait. Szervezett „Ki mit tud?”-okat, tanyaszínházat, természetgyógyászati rendezvényeket, csontkovács-fesztivált, ismeretterjesztő műsorokat, ifjúsági és lakótelepi programokat, szakmai továbbképzéseket, konferenciákat, vándorgyűléseket. Évekig egyik társszervezője volt a Kecskeméti Népzenei Találkozónak, gondozta a Kecskeméti Szimfonikus Zenekart és a Pedagógus Énekkar hangversenyeit, a Kodály Fesztivál megújításában dr. Ittzés Mihály és Erdei Péter munkatársa lehetett. Foglalkozott könyv- és lemezkiadással, rengeteg képzőművészeti és ásványkiállítást rendezett itthon és külföldön egyaránt. Az angliai székhelyű Nagy Rajzolás mozgalom keretében először szervezett Kecskeméten a vizuális kompetenciafejlesztést előtérbe állító programokat, amellyel díjat is nyert. 1993-ban talált ki egy programsorozatot akkori kolléganőjével, Kovácsné Tóth Ibolyával a Föld Napja városi szintű megünneplésére, amely azóta is a helyi akciók alapját jelenti. 2009-től a Kecskemét Táncegyüttest a térség reprezentatív együttesévé sikerült fejlesztenie. Kecskemét első közművelődési koncepcióját ő készítette el a 1990-es évek elején. Szakmai publikációi a Népművelésben és a SZIN-ben jelentek meg. 1999 és 2011 között a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Kollégiumának kurátora volt. Rendszeresen tartott előadásokat szakmai képzéseken és továbbképzéseken. Közművelődési szakértőként közreműködött szakfelügyeleti vizsgálatokban. 2000-ben Népművelésért-, 2008-ban Bessenyei György-díjat kapott. 2019-ben Kecskemét közművelődéséért-díjjal tüntették ki. Tanszéki képviselőként már egyetemista korában elköteleződött az érdekvédelemmel. 1994 óta a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének megyei elnökeként is igyekezett mindent megtenni a közművelődésben dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséért.