Kérdése, véleménye van a témában, írjon a fórum oldalra ITT!

 A rövidítések feloldása ITT.

—-

Kérdés: Mi történik azokkal a közalkalmazottakkal, akik nem fogadják el a tovább-foglalkoztatási ajánlatot?

Hogyan szűnik meg annak a közalkalmazottnak a munkaviszonya, aki nem írja alá az ajánlatot így nem kerül munkaszerződés megkötésére sor? Mit jelent ebben az esetben a törvény erejénél fogva kifejezés? A program kéri majd mi a megszűnés okát.

Amennyiben nem vált a munkavállaló a közalkalmazotti jogállásából, akkor a végkielégítéshez és szabadság-megváltáshoz szükséges összeget állami forrásból megkapja az intézmény, vagy saját forrásból kell biztosítania?

A változásra nemet mondó közalkalmazottak státusza elveszik? Mert ha feladatellátás miatt pótlólag fel kell venni új embereket, a régiek bérét nem lehet szétosztani.

Válasz: Amennyiben a közalkalmazotti státuszban lévő munkavállaló nem kíván a Mt. szerint a jövőben dolgozni, abban az esetben a törvény erejénél fogva megszűnik a munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy nem kell hozzá külön jognyilatkozat, felmondás vagy közös megegyezés, a jogviszony ex lege véget ér. Jognyilatkozat (pl. felmentés vagy felmondás) hiányában nem lesz felmentési (felmondási) idő sem, így erre járó juttatás sem, ezt mindenképp figyelembe kell venni a döntés meghozatalánál.

A megszűnés alapja a Kjt. 25.§ (1) bekezdés d) pontjának azon fordulata, hogy a „törvény így rendelkezett”, ezért amennyiben ez választható a KIRA programban, akkor ezt kell bejelölni. Ha a KIRA nem ajánl fel a Tv-nek megfelelő megszűnési módot érdemes az „egyéb” módot választani vagy ha ilyen sincs, akkor végső esetben bármilyen jogcímet, aztán – jobb híján – kézzel kijavítani a példányon és aláírva visszajuttatni a MÁK-hoz. Vélhetően az első esetek lesznek csak problémásak, utána biztos születik majd adminisztratív megoldás. Fontos azonban, hogy „rendkívüli felmentés” vagy azonnali „hatályú lemondás” semmiképp se szerepeljen, ez ugyanis kihatással lehet a későbbi foglalkoztatásra, ráadásul nem is felel meg a valóságnak.

Az, hogy a kilépő közalkalmazott státusza (betölthetősége) is megszűnik-e, fenntartói és vezetői kérdés, így az is az, hogy a bére az átalakulás után felosztásra kerül-e a meglévő munkavállalók között, esetleg elvonják azt, vagy új munkavállalót vesz fel a munkáltató.

A végkielégítések és szabadságmegváltások fedezete költségvetési kérdés, nem ismert olyan állami döntés, amivel a központi költségvetés ennek pénzügyi terhét átvállalná a fenntartóktól, illetve a munkáltatóktól. Az biztos nem fordulhat elő, hogy valakit végkielégítése ellenére továbbra is foglalkoztatják ugyanannál a munkáltatónál, de azt semmilyen szabály nem tiltja, hogy akár a következő naptól másik munkáltatónál helyezkedjen el, akár a közművelődésben is (hiszen ott is már csak munkaviszonyt létesíthet) – itt azonban figyelembe kell venni a Kjt. 37.§ (2) bekezdés c) pontját is.

A szabadság-megváltás esetében annyival könnyebb a pénzügyi teher, hogy a COVID-19 vírusjárvány miatt ki nem adott, időarányos szabadság már nem nagyon van, ám ha mégis (ráadásul addig még képződhet is), akkor annak financiális oldala a végkielégítésekkel azonos módon alakul.

—-

Kérdés Mi történik azokkal a munkavállalókkal, akik jelenleg GYES-en, CSED-en, vagy egyéb fizetés nélküli szabadságon vannak?

Válasz: Függetlenül attól, hogy aktív, vagy passzív állományban van a közalkalmazott, átalakul a jogviszonya. Ezért nagyon fontos, hogy a munkáltatók ne feledkezzenek meg ezekről a dolgozókról és az előírt határidőben ezek a közalkalmazottak is kapjanak meg minden nyilatkozatot, ajánlatot, tájékoztatót. Amennyiben pedig nem fogadja el az ajánlatot, abban az esetben a törvény erejénél fogva nekik is megszűnik a jogviszonyuk.

—-

Kérdés: A Tv. elfogadásával mi lett az a dátum, amikortól nem vehetünk fel közalkalmazottat?

Válasz: A Tv. szerint 2020. július 1-től nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony. Ez azt jelenti, hogy ha eddig az időpontig a munkáltató ilyen jogviszonyt létesít, akkor az közalkalmazotti státuszt jelent, kinevezési okirattal, besorolással, stb. Ezt követően csak munkaviszony jöhet létre, ami „kettős státuszt” fog eredményezni alkalomadtán egy munkáltatónál, pl. azonos munkakörben az egyik dolgozó közalkalmazott lesz, a másik munkavállaló. Nyilván ez az állapot legfeljebb 4 hónapig állhat fenn, de nem kizárt, hogy emiatt esetleg problémák jelentkeznek majd, pl. a KIRA rendszerben (lesz-e pl. ilyen formanyomtatvány – erre l. az Iratminta-tárt). Ha sor is kerül új felvételre, a munkáltatónak tájékoztatnia kell majd a leendő munkavállalót erről a körülményről, mert lehet, hogy épp a közalkalmazotti pálya adja a vonzerőt, munkaviszonnyal már nem lenne olyan csábító a jogviszony. Itt jegyezzük meg, hogy a Kjt. esetében a próbaidő – kevés kivétellel – kötelező, ráadásul ennek mértéke is kötött (3 hónap, ami 4 hónapra bővíthető). Munkaviszony esetében a próbaidő kikötése csak lehetőség és időtartama sem rögzített, csak a maximum-mértéke (szintén 3 hónap)

—-

Kérdés: Milyen tartalommal, feltételekkel lehet kiírni az intézmény vezetői pályázatokat 2020. július 1. napját követően úgy, hogy ettől a határnaptól új közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető?

Ha a vezetői megbízás december 31-én jár le, kell-e pl. szeptemberben pályázatot kiírni és milyen feltételekkel, milyen eljárási renddel? Mi lesz január 1-én? Lesz-e igazgatója az intézménynek?

Válasz: Az érdekességét az adja a kérdésnek, hogy a pályázat kötelező voltát a Kjt. 20/A.§ (1) bekezdése írja elő, ami július 1. napjától nem alkalmazható. Ugyanakkor a Korm. rendelet 2020. november 1. napjáig hatályban van, így az alkalmazási feltételekre és a pályázat kiírására, illetve elbírálására ezek a rendelkezések alkalmazandók (gyakorlatilag a Kjt. figyelmen kívül hagyásával, kizárólag a Korm. rendelet alapján). Ezt megerősíti a Tv. 3.§ (9) bekezdése is, mely szerint A vezetői pályázatok kiírására a 2. § (8) bekezdése szerinti időpontig az e törvény hatálybalépésekor irányadó jogszabályokat kell alkalmazni”. Ugyanakkor a pályázati kiírásban már jelölni kell, hogy az állás munkaviszony keretében tölthető be. Problémát okozhat majd a bérezésre vonatkozó rész, eddig ugyanis a nyilván a Kjt. szerinti besorolásra hivatkozott az ajánlatkérő munkáltató. Javasolt úgy megjelölni ezt a részt, hogy a bérezés a „Kjt. vezető vagy magasabb vezető beosztásra vonatkozó szabályai szerint, de az Mt. alkalmazásával történik”. Eredménytelenség esetén is indokolt Kjt. 20/A.§ és a Korm. rendelet 7. § alapján eljárni.

Mivel a pályázat nem tiltott, abban az esetben is indokolt az állás betöltéséhez a fenntartónak előírni azt, ha november 1. után még nem lesz hatályban a pályázatra vonatkozó jogszabály.

—-

Kérdés: A 2020. június 30-án lejáró határozott idejű szerződések hosszabbítására hogyan lesz mód?

 A munkáltató további egy évre szeretne hosszabbítani. Ezt miként teheti meg?

Válasz: A Tv. 3.§ (1) bekezdése alapján 2020. július 1-jétől új közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető, a Kjt. 1. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatásra munkaviszony keretében kerülhet sor. A hosszabbítás új jogviszonynak számít, hiszen a régi megszűnik. Ezért július 1-től csak munkaviszony jöhet létre, munkaszerződéssel, a kinevezési okirat mellőzésével. Miután a rendelkezésre álló határidő igen rövid, nem biztos, hogy a KIRA képes lesz munkaszerződés előállítására, ezért javasoljuk az Iratminta-tárunk használatát. Fontos tudni, hogy a munkavállalót – miután jogviszonya már nem közalkalmazotti lesz – sem tájékoztatni nem kell, sem pedig a Tv. eljárásrendje, határidői nem fognak rá vonatkozni, és a jogviszony fenntartásáról vagy megszüntetéséről sem lesz joga dönteni

Egyébként a hosszabbításnak nincs akadálya, azonban a közalkalmazottat tájékoztatni kell, hogy mostantól munkaviszony keretében történik a foglalkoztatása és az eddig ismert következményeket meg kell vele ismertetni. Ha a tájékoztatással is vállalja az újabb egy évet, akkor az ő esetében már a Tv. és az Mt. általános szabályai kerülnek alkalmazásra