Kérdése, véleménye van a témában, írjon a fórum oldalra ITT!
A rövidítések feloldása ITT.
—–
Kérdés: Az Mt. szerint hogy változik a szabadság a vezetőre és a beosztottakra nézve?
Válasz: Az Mt. nem ismeri a vezető vagy magasabb vezető beosztást, szabályozza ugyanakkor a vezető állású munkavállalók helyzetét. E kettő semmilyen módon nem hasonlítható össze, az Mt. szerinti vezető állású munkavállaló nem feltétlenül az adott intézmény vezetője vagy helyettese (ők azonban mindenképp vezető állásúak). A vezető állású pozícióhoz nem csatolódik illetmény(bér)pótlék, nem jár vele pótszabadság, nincs vezetői pótlék, stb., előírás ugyanakkor, hogy e munkavállalók munkabére nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér hétszeresénél (2020-ban 1.127.000,- Ft). Valószínű, hogy emiatt a vezető állású munkavállalóval ebben a szektorban nemigen kell számolni. Az Mt. hatálya alá kerülve megszűnik a fizetési fokozatnak megfelelő számú pótszabadság, helyette az Mt. életkorhoz kötött szabadság-szabályait kell alkalmazni (2-3 évente +1-1 nap pótszabadság), ennek maximuma 10 nap (a Kjt. szerint ez a maximum 17 nap). Az Mt-ben szabályozott egyéb, szabadságra vonatkozó rendelkezések:
- 16 évesnél fiatalabb gyermek esetén egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek esetén összesen 7 munkanap pótszabadság
- fogyatékkal élő gyermek esetén a pótszabadság gyermekenként két nap
- legalább ötven százalékos egészségkárosodás esetén évenként 5 pótszabadság jár.
—–
Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabadságmennyiséget arányosan ki kell-e adni október 31-ig, mert arra jelen helyzetben egyetlen munkáltatónak sem lesz fedezete, hogy kifizesse a ki nem fizetett szabadságokat?!
Válasz: Igen, ez egy lehetséges megoldás, már amennyiben a szabadságok az intézmények működőképességének veszélyeztetése nélkül kiadhatók. Ugyanakkor a Tv. egyértelműen szabályoz: „A foglalkoztatott számára a jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, ki nem adott szabadságot a munkáltató a Kjt. rendelkezései szerint pénzben megváltja”. Ez kogens szabály (3.§ (4) bekezdés), ennek fedezetét a munkáltatónak biztosítania kell. A szabadság-megváltás egyébként egyaránt érinti a jogviszonyban maradókat és a távozókat. A törvény helyes értelemzése alapján ugyanakkor amennyiben a közalkalmazott időarányosan több szabadságot vett igénybe, október 31. napjával el kell számolni ezzel is, és a többlet-szabadság összegét vissza kell fizetni.
—-
Kérdés: November 1-től a foglalkoztatottaknak az Mt. alapján számolt szabadság arányos része jár majd. Utóbbi 3-5 napot jelent a két hónapra, az alapszabadságot és a pótszabadságot is beleértve. A gyermekek után járó pótszabadsággal is ez a helyzet? Vagy az folyamatában értendő?
Hogyan történik majd a szabadság kiszámolása, miután novembertől az Mt. vonatkozik ránk?
Válasz: A Tv. 3.§ (4) bekezdése általában a ki nem adott szabadságokról beszél. Ez nyilván csak a korábbi évekről fennmaradt összes szabadságot, illetve az adott év időarányos részét jelentheti. Mivel a pótszabadságok esetében az Mt. nem ír elő időarányosságot, ezeket nem kell kifizetni, de az adott évben a hátralevő időben ki kell adni (ilyen pl. a gyermekek utáni-, az apák gyermek születésére tekintettel járó-, a fiatal munkavállalóknak járó-, a veszélyes munkahely miatt járó pótszabadságok). Novembertől a szabadság számítására az Mt. szabályait kell alkalmazni (ezért történik meg az elszámolás október 31-gyel). A szabadságokra vonatkozóan l. még a 7., 11. és 12. pontban írt kérdésre adott választ.