Elérhetőségek:
7623 Pécs, Váradi Antal út 7/2.
Elnök: Orcsik Ferenc
Történet:
A Magyar Népművelők Baranya Megyei Szervezete még 1979-ben megalakult, abban az évben, amikor az országos egyesület. Ekkor a baranyai szervezet még közvetlen tagszervezete volt a Magyar Népművelők Egyesületének.
Ahogyan Orcsik Ferenc, mai elnök írja: „1979 táján már a reformok szelei fújtak, társadalmi mozgalmak kezdődtek, s a népművelő szakma is élére állt ezeknek a folyamatoknak. A társadalmi változások ekkor hozták el a lehetőségét, hogy a civil szervezeti élet újra erőre kapjon. A közművelődési szakemberek is keresték a kibontakozás útját, s nem utolsó sorban az érdekvédelem felerősítésének lehetőségét látták a civil szervezeti életben.”
A megyeszékhely és a hozzá csatlakozó vidéki városok népművelői Pécsett, az akkori KISZÖV Művelődési Házban közfelkiáltással megalakították a megyei tagszervezetet.
Az alapszabály szerint 3 éves ciklusokban – azért, hogy a megyeszékhely és a vidéki városok is egyenlő esélyeket kapjanak – hol Pécsett, hol más városokban, például Mohácson, Szigetváron volt az egyesület elnöke és bejegyzett székhelye. Pécsett is mindig az elnök intézményébe vándorolt a szervezet dokumentumtára, így például helyet adott neki a DOZSÓ, a P KK, az IH, a Vasutas Művelődési Ház.
Név és jogállás
1992-ben a Pécsi Ifjúsági Házban tartott reform közgyűlésen a „Baranyai Közművelődési Egyesület” nevet vette fel a szervezet, de aztán a szakmájukra mindig büszke szakemberek visszakövetelték a régi nevet, így 1995 júniusában ismét új alapszabály és névváltozás történt. Az országos szervezettől elkülönült önálló civil egyesület alakult, azonban együttműködést mindmáig megtartotta az országos szervezettel. Nevében is kifejezte a kapcsolódást: MNE Baranya Megyei Szervezete (a továbbiakban BMSZ). A lényeges változás az volt, hogy ezt követően már nem maga a szervezet, hanem a tagok egyénileg lehettek tagjai és fizettek tagdíjat az országos szervezetnek.
Közhasznú szervezetként dolgoztak, sajnos a mai rendelkezések már nem teszik lehetővé ennek a címnek a viselését, bár meggyőződésük szerint a szó nemes értelmében ma is közhasznú tevékenységet folytatnak. Ebben az időszakan támogató szervezetek, önkormányzatok és kulturális intézmények is lehettek tagjai a szervezetnek, sőt öntevékeny kulturális csoportok is. Ma már ez letisztult természetes személyek közösségére.
Alapszabály
Sajátossága a működésnek, hogy amikor az egyesület elnöke vidéki városból volt, akkor pécsi titkárt választottak, és fordítva. Például, amikor Lehel György töltötte be az elnöki tisztséget Mohácsról, akkor a titkár Zsikó János volt Pécsett.
Célrendszerük az alapszabály többszöri átdolgozás során lényegileg nem sokat változott: Működési területén a kultúra és művelődés társadalmi megbecsülésének elősegítése, abban az érintettek együttműködésének fejlesztése, a kulturális önszerveződés támogatása, a szakmai értékrend fejlesztése, a társas lét, a közösségi kulturális öntevékenység elősegítése. Szakmai önfejlesztés, a pozitív tapasztalatok megosztása, terjesztése.
Sokat tettek ezeknek a céloknak a megvalósításáért, ma a szakmai innováció, a jó gyakorlatok terjesztése áll a középpontban. Ugyanakkor ma is tenni kell a szakma anyagi megbecsülése érdekében is. Az alakulás időszakában a két rokon szakma, a pedagógus és népművelő anyagi megbecsülése még szinte azonos volt, azóta az olló jelentősen nyílt a pedagóguspálya javára.
Az érdekvédelem az évek során az egyénitől a szakma – a közösség irányába fejlődött.
Ma is az alapszabály szerinti szakmai értékrend fejlesztéséért dolgoznak, céljuk a szakmai innovációk monitorozása, kapcsolatok és a kapcsolati háló létrehozása, a jó tapasztalatok megosztása, közkinccsé tétele. Emellett a népművelők, a kultúra munkásai közösségének erősítését, fejlesztését szolgálják. Ennek megfelelően minden tevékenységünk két részből áll: szakmai és közösségi. Fontos számukra a közösség összetartó ereje. Továbbra is arra törekszenek, hogy élen járjanak a változási irányok vizsgálatában és adaptációjában, ezáltal a társadalomfejlesztésben.
Szervezet
A monitoring eszközeivel rendszeresen figyelik a szervezet állapotát, és ennek alapján határozzák meg a továbbfejlesztési feladatokat.
Három évenként kerül sor tisztújításra. A vezetési struktúra időközben változott. Kezdetben elnök és titkár, később titkár helyett ügyvezető elnök állt az elnökség élén. Jelenleg háromtagú elnökség (elnök és alelnökök), valamint a vidéki városok központjait képviselő területfelelősökből álló kulturális állandó bizottság áll (választott elnökkel), amely részese az elnökségi döntéseknek. (Az elnökség tagjai az elnök és 2 alelnök mellettük tanácskozási joggal a kulturális bizottság elnöke is. De a kulturális bizottság területfelelős tagjai is részesei a döntéseknek!)
A kulturális bizottság fontos szerepet tölt be az egyesület életében. Egyrészt közvetíti a területi igényeket az elnökség felé, másrészt a tagsági igényekre építve programalkotó testület.
A néhai elnök, Nagy Sándor leköszöntével (aki a pécsi Ifjúsági Ház igazgatója volt) létrehozták a tiszteletbeli elnök funkciót is, amely a vezetés folyamatos szakmai kontrollját segíti elő.
A működési stratégia ciklikus felülvizsgálata 1992-ben, 1995- ben, 2010-ben és 2019-ben történt meg. Mindegyik alkalommal Alapszabály módosítással tevékenység optimalizálás valósult meg a társadalmi és szakmai igények változásaihoz igazítva.
Az BMSZ alapító tagja a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetségnek, (korábbi kulturális kamarának) az együttműködésük jó. Tagjai a Pécsi Civil Közművelődési Kerekasztalnak. Vezetője a BMSZ tagja.
A Nemzeti Művelődési Intézet megyei szervezetével (korábban tagjuk volt a vezetője), ma az együttműködés a tagságon keresztül történik, változó intenzitással.
Rendezvények
Havi rendszerességgel szervezik programjainkat. Ilyen tapasztalatszerzési lehetőséget kínáltak például a következő rendezvények: a Bikali Élménybirtok szolgáltatási rendszere, Pécsi Világörökség turisztikai szolgáltatásai, Európa Kulturális Fővárosa Program, Komlói Kaptár hasznosítási lehetőségei, épülő Expó Center kulturális hasznosítása, lehetőségek a minőségbiztosítási rendszerben.
Figyelemmel kísérik a baranyai térségek fesztiváljait, hagyományőrző kulturális-idegenforgalmi nagyrendezvényeit így például a Nepomuki Szent János Napokat, a Busójárás Mohácson, a Vendel-napi Búcsút Magyarlukafán, Kékfestő Fesztivált Nagynyárádon, Pécsváradi Leányvásárt.
Vizsgálták és elemezték a helyi szubkultúrák jeles eseményeit, például a Bányásznapot, a kulturális turizmust, a falusi turizmust, a borturizmust, a kistérségek közművelődési kapcsolati hálóját, a nemzetiségi és kisebbségi kultúra helyi programjait.
Sajnos a „Pályám emlékezete” címmel készített hangfelvételek és videós portrék ma már nincsenek a birtokunkban.
Anyagi lehetőségek szűkössége miatt külföldi tapasztalatszerzésekre ritkán került sor. Elsősorban a közeli Eszékre jutottak el több alkalommal, és velük építettek ki együttműködési kapcsolatokat.
Gazdálkodás és tagság
Önálló eszközrendszerrel nem rendelkeznek, a tagjaik által képviselt intézményekre támaszkodnak.
Korábban az egyesületi támogatásokból vásároltak egy sátras utánfutót, amelyet külkapcsolatokra építve letelepítettek a horvát tengerpartra. Itt a tagok családostól kedvezményesen nyaralhattak.
Pénzügyi lehetőségeik mindig szerények voltak. Kezdetben évi 500 Ft (nyugdíjasoknak 300 Ft) volt a tagdíj, amelyhez önkormányzati támogatások járultak. (Baranya Megyei Önkormányzat 20 ezer, Pécs Önkormányzat 50 ezer Ft). A tagdíj ma is csak 2000 Ft személyenként. Időközben kialakult a pályázati rendszer. A különböző civil alapok majd a NEA jelentős segítség a helyi önkormányzati támogatások mellett a működéshez.
A megyei államigazgatási struktúra átalakulásával a megyei támogatások elapadtak, a vidéki önkormányzatok nem tudnak támogatni nem a településükön lévő székhellyel működő civil szervezetet. Az egyes pályázati források feltételrendszere pedig nem illeszkedik a kisebb költségvetésű önerővel nem rendelkező szervezetekhez.
Dokumentumok nem maradtak fenn, de az alapítók emlékezet szerint 25-30 fővel alakult az egyesület, ez rövidesen a kétszeresére növekedett.
A BMSZ Alapszabálya szélesebb körben határozza meg a közművelődés aktorait. A hivatásos népművelők mellett beleértik a kultúraközvetítés más szereplőit, így az amatőr művészeti közösségek vezetőit, a könyvtárosokat, az oktatás, a tudományos élet és a művészet kiválóságait is.
*
Az elnökség az elnökből (Orcsik Ferenc), 2 alelnökből (Dr. Nemes Krisztina, Horzsa Gábor), a Kulturális Állandó Bizottság elnökéből (Pavlovics Attila) és annak területfelelős tagjaiból (Málek Andrea – Szigetvár, Aranyos László – Komló, Poór Gabriella – Hosszúhetény, Lehel György – Mohács, Szentgyörgyváry Péter – Siklós) – áll. Az egyesület létszáma 2024. decemberében 64 fő.
Orcsik Ferenc elnök 2024. 12. 9-én, a szervezet alakulásának 45. évfordulóján elhangzott beszéde alapján összeállította Földiák András.