Május 10-12. között Vecsésen, a Bálint Ágnes Kulturális Központban rendeztük meg a Magyar Népművelők Egyesülete XXXIII. Vándorgyűlését.
A város vezetésének nevében Szlahó Csaba, Vecsés Város polgármestere köszöntötte a résztvevőket, aki a három éve átadott Bálint Ágnes Kulturális Központ működésével kapcsolatban elmondta, az alapvető elvárás nemcsak az volt, hogy az intézmény a helyi kulturális élet központja legyen, hanem az, hogy a helyi közösségek megerősítésével új lendületet adjanak a városnak és a civil kezdeményezéseknek.
Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az elmúlt három évtized vándorgyűléseit idézte fel. Mint mondta, ritka, hogy a szakma egyik legnagyobb eseményét egy kisvárosban rendezik meg, ezzel és a tavalyi Kultúrházak éjjel-nappal sajtótájékoztató megrendezésével a Bálint Ágnes Kulturális Központ bekerült a közművelődés szakmai vérkeringésébe.
A vendéglátó intézmény részéről Kis Tóth János igazgató köszöntötte a vándorgyűlés résztvevőit. Beszédében az intézmény bemutatása mellett arra is kitért, hogy Pest megyének, amely közel 1 200 000 állampolgár otthona, közvetítő szerepe van a főváros és a vidék között. A térség településein működő közművelődési intézményeknek helyzetükből és Budapest közelségéből adódóan még jobban meg kell küzdeniük a látogatókért, akiket egyrészt a minőségi kulturális programok, másrészt a helyi közösségek aktivizálásával tudnak elérni.
Szedlacsek Emília, az EMMI Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztályának vezetője tolmácsolta Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár üdvözlő szavait a résztvevőknek. Kiemelte, ha egy közművelődési intézmény megújul, változik a környezete, az nem csak infrastrukturális változásokat eredményez, hanem megváltozik a minőségi kultúrához való hozzáférés lehetősége is, melynek következtében a helyi társadalom aktivizálódik. A köszöntő után a Nemzeti Művelődési Intézet által koordinált, kulturális közfoglalkoztatottak bevonásával megvalósított „Tudáskörnyezet vizsgálat” eredményeit osztotta meg a jelenlévőkkel. A vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy segítsék az együttműködésekben rejlő tudásgyarapítás lehetőségeit: járásonként készültek feltáró elemzések, melyek összefüggései többek között rávilágítanak az ott élők kultúrához való viszonyulásáról. A vizsgálatba többek között kulturális szakembereket, civil szervezetek munkatársait, pedagógusokat vontak be, melynek eredményeként 1853 településről több mint tízezer kérdőívet dolgoztak fel. Mint mondta, a kulturális alapellátás sarkalatos kérdése a rászorultság, ezért a tudáskörnyezet vizsgálata nagyon fontos adatokat tartalmaz a további fejlesztésekhez.
Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója az intézmény két éve elindított teljesítményértékelési rendszerét ismertette. Mint mondta, a rendszer révén objektív adatokkal rendelkeznek a munkatársak teljesítményének változásairól, szervezetben elfoglalt helyéről, fejlődéséről. A teljesítményértékelés támogatja a szervezet célkitűzéseit, s hosszú távon a professzionalizmus irányába mutat. Első lépésként azt tanácsolta a jelen lévő intézményvezetőknek, hogy végezzenek helyzetelemzést, rendszerezzék az egyes tevékenységekhez kapcsolódó elvárt kompetenciákat, majd egyeztessék a szervezeti célokat az egyének teljesítménycéljaival. Kiemelte: a teljesítményértékelés nemcsak szervezeti szinten hozhat eredményeket, hanem fontos szerephez juthat a kulturális életpálya-modell megvalósításában. A teljesítményértékelés a magas fokú szakmaiságot biztosító objektivitás és mérhetőség által rangot és elismertséget nyújthat a kulturális és közösségi művelődési szakmának más szakmák viszonylatában, s a rendszer elterjedése esetén a közösségi művelődés szakmai döntés-előkészítéseire is hatással bír majd.
Kary József, a Nemzeti Művelődési Intézet Minőségfejlesztési Országos Központjának vezetője elmondta: a jó gyakorlatot úgy kell értelmezni, mint a helyi cselekvésben megvalósuló innovációt, mely a szakmafejlesztés egyik fontos alapja lehet. Előadásában a fejlesztés tervezési lépéseit és követelményrendszerét mutatta be a vándorgyűlés résztvevőinek. Jó példaként kitért a Művelődési Intézet által területi feladatellátása során megvalósult kistelepülési animátorképzésre, szponzorációs technikák bevezetésére, valamint a munkatársak elismerését támogató Cég-érem elismerés gyakorlatára. Felhívta a figyelmet, hogy a jó gyakorlatok elterjesztéséhez nem csak ötlet kell, s még az sem elég, ha dokumentáljuk a folyamatokat, annak eredményeit meg kell osztani a szakmával, menedzselni kell a folyamatot, s számon kell tartani azokat a referenciahelyeket, ahol a jó gyakorlatot már hasznosították.
Dr. T. Molnár Gizella, a SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézetének vezetője a hazai szakemberképzés történetéről tartott átfogó előadást. Mint mondta, a témának különös aktualitást ad, hogy 60 éve indult el Debrecenben a népművelő-képzés, s 40 éve, hogy megkezdődött Magyarországon a főiskolai képzés. Kiemelte, nincs még egy olyan szakma, melynek társadalmi, tudományos megítélése annyit változott volna az elmúlt évszázadban, mint a kultúraközvetítő, felnőttnevelő szakma megítélése. Az ideális szakember és a szerep korszakonként változott, mint ahogy elnevezése és szakképzése is.
A plenáris előadások sorát Eric Blin tiszteletbeli konzul, egyetemi vendégtanár előadása zárta, aki a franciaországi közművelődési modell sajátosságaival ismertette meg a résztvevőket. A finanszírozásában és szerkezetében is eltérő modell a hivatásos szakemberek mellett a közel hatmillió önkéntes munkájára is épít – mutatott rá az előadó. Prezentációját, mely a franciaországi szakemberképzés irányaira és az összetett, több lábon álló finanszírozási rendszer sajátosságaira is kiterjedt – a résztvevők nagy örömére – magyar nyelven tartotta.
A Vándorgyűlés hivatalos programja a „Kézművesség dicsérete” kiállítás megnyitójával folytatódott, melyet Dénes-Varga Zsuzsa, a Nemzeti Művelődési Intézet Pest megyei irodavezetője nyitott meg, majd a szakmai esemény hagyományos programelemeként átadták az „Önkormányzatok a közművelődésért” díjakat, valamint a Magyar Népművelők Egyesülete emlékplakettjét.
A Magyar Népművelők Egyesülete elnöksége kiemelkedő közművelődés-fejlesztő tevékenységéért „Önkormányzatok a közművelődésért” díjban részesítette: Kajdacs Község Önkormányzatát, Biatorbágy Város Önkormányzatát, Budapest Főváros X. Kerület Kőbánya Önkormányzatát, valamint Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatát.
Idén a Magyar Népművelők Egyesülete emlékplakettjét Máté Lászlóné Kaszás Mária, a Nemzeti Művelődési Intézet Nógrád Megyei Irodájának vezetője vehette át.
A vándorgyűlés második napjának délelőttjén a „Miből tovább? – Hol a pénz?” kérdését, vagyis a közművelődés lehetséges pénzforrásait járták körül meghívott előadóink. Doncsev András alelnök, a megújult Nemzeti Kulturális Alapot és pályázati forrásait mutatta be, de szó esett az alternatív pénzszerzésről, a szponzoráció és mecenatúra, valamint a TAO bevonásának lehetőségéről is.
Az immár hagyományos faültetést követően délután került sor a szakmai tapasztalatcserékre, a Pest megyei közművelődési intézményekkel és azok jó gyakorlataival és gasztronómiai csemegéivel való ismerkedésre. A Vándorgyűlés résztvevői az alábbi helyekre jutottak el:
Vecsés, Gödöllő, Dabas – Ócsa – Gyál, Cegléd – Ceglédbercel.
Késő este Malek Andrea műsora, a népművelőkből alakult „Hangművelők” együttes koncertje, majd retró disco zárta a „sűrű” napot.
A harmadik napon elsőként a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal résztvevői mutatkoztak be, majd járták körül a közművelődés és az együttműködés lehetőségeit.
Ezt követően a „Hova tovább?” jegyében a közművelődés jövője, a kulturális piacon való „helytállása” volt a téma, majd a Magyar Népművelők Egyesülete közgyűlésével zárult a program.
Képek:
