A Magyar Népművelők Egyesülete elnöksége és a Kulturális Központok Országos Szövetsége elnöksége az alábbiakban teszik közzé a Közművelődési Szakemberek Etikai Kódexének tervezetét. A dokumentum hivatalos elfogadására a Népművelők XXXV. Vándorgyűlésén kerül sor. Ekkortól lehet személyes aláírással vagy online módon csatlakozni az Etikai Kódexben foglaltakhoz.

Az MNE és KKOSZ vezetősége ezúton fejezi ki köszönetét a Budapesti Népművelők Egyesülete szakmai műhelyének, és vezetőjének Margittai Katalinnak, a Kódex kidolgozásában végzett munkájáért.

A dokumnetum letölthető ITT!

Csatlakozzon az Etikai Kódexhez ITT!


Közművelődési Szakemberek Etikai Kódexe

PREAMBULUM

 A szakmává válás folyamatának egyik fontos kritériuma, hogy az adott szakma tudatosítja etikai elkötelezettségét és megfogalmazza normarendszerét.

A közművelődési szakma (népművelők, művelődésszervezők, kulturális menedzserek) az elmúlt évtizedek során, civil szervezetei, szakmai szolgáltató intézményei koordinálásával többször is foglalkozott az egységes szakmai- és etikai követelményrendszer kidolgozásával.

A tervezeteket legutóbb a 90-es évek második felében szakmai fórumokon, vándorgyűlési szekciók keretében ismertette és tárgyalta meg.

Ugyanakkor szakmánk adós maradt az etikai kódex végleges változatának elkészítésével, közreadásával, így a gyakorlatban történő alkalmazás lehetőségét is elmulasztotta.

Az elmúlt évtizedekben a tervezetekben foglaltak részben feledésbe merültek, részben a pályára belépő új generációk számára már nem voltak elérhetők a benne foglalt információk, ajánlások.

A Magyar Népművelők Egyesülete és a Kulturális Központok Szövetsége küldetése és kiemelt stratégiai célja a közművelődési szakma fejlesztési folyamatainak elősegítése, a szakmává válás folyamatának egyengetése, menedzselése.

E célok elérését segítendő stratégiai műhelyt hozott létre, melynek egyik feladata volt a közművelődési szakma etikai kódex tervezetének kidolgozása.

A tervezet megvitatását először a budapesti közművelődési szakemberek körében végeztük el, majd a Magyar Népművelők Egyesülete, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók és a Kulturális Központok Országos Szövetsége szakmai segítségével országos egyeztetésekre kerül sor.

Közös érdekünk és célunk is, hogy legalább a közművelődés szakintézményeiben, a közművelődés állami és önkormányzati irányításában, a szakemberképzés felsőoktatási intézményeiben dolgozók ismerjék, elfogadják és a mindennapi gyakorlatban is alkalmazzák az etikai kódexben foglaltakat.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ ETIKAI KÓDEXRE?

  • Folyamatosan és gyorsan változó világban élünk, sok egyéb jelenség mellett jellemző az értékvesztés, az elbizonytalanodás, az erkölcsi és etikai relativizmus.
  • Ebben a gyorsan változó világban szükség van olyan etikai mércére, amely megkönnyíti az eligazodást, amelyhez mérhető a helyes és helytelen magatartás, cselekedet.
  • Az erkölcsi tudatosság növelésére különösen nagy szüksége van az olyan szakmáknak, amelyek munkájuk jellege miatt mélyen beágyazottak a társadalomba, jelenlétük egyben közvetlen, vagy közvetett társadalmi mintaként is megjelenik.
  • Az etikai kódex, mint norma-, szabály-, irányelv gyűjtemény összefoglalja, prezentálja a szakma alapelveit, és a tudatosítás és a nyilvánosság révén hozzájárul megvalósuláshoz is.
  • Segít tisztázni, hogy mi a szakmai felelősség és kötelesség mibenléte.
  • Kifelé a használói kör számára tájékoztatást ad a hivatás alapelveiről, a szakma értékrendjéről, a szükséges viselkedésről és magatartásról. Így a szakma társadalmi elfogadottságát is erősítő eszközzé válhat.
  • Befelé is alkalmas az iránymutatásra, növeli a tudatosságot, erősíti az önreflexiót és a közösséghez tartozást.

Alapértékek:

A közművelődési szakember elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlőség, a szolidaritás, a művelődéshez való egyetemes jog és az információ szabadsága mellett.

A hivatás:

A közművelődési munka olyan szakmai tevékenység és hivatás, amely a közművelődési szakember felelősségét meghatározó szakmai és etikai elveken alapul.

A közművelődési szakember felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül – munkakörében meghatározott tevékenységének megfelelően- nyújtson szakmai szolgáltatásokat. Tevékenysége jogszabályban meghatározott képesítési követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül.

Felelőssége a szolgáltatásokat igénybe vevőkkel, a munkatársakkal, a közművelődési- és rokonszakmák képviselőivel és a társadalmi környezettel való együttműködésre terjed ki.

E tevékenység a szolgáltatást igénybe vevők iránt tiszteletet és odafigyelést, valamint állandóan fejlesztendő szakismereteket kíván meg.

A hivatás gyakorlója szakmai döntéseit autonóm módon, személyében feddhetetlenül, személyes anyagi vagy egyéb jogosulatlan előnyét vagy hasznát kizárva hozza meg.

Közművelődési szakmai és etikai követelmények

A közművelődési szakember, – aki tevékenységét szakintézményi, illetve civil szervezeti keretek között hivatásszerűen gyakorolja – az egyének, a közösségek kulturális aktivitása, a közösségi kapcsolatok és kohézió létrejötte, távlatosan pedig a társadalom fejlesztése érdekében dolgozik.

  1. A közművelődési szakember, a tevékenysége által létrehívott
  • társadalmi nyilvánosság,
  • az interaktív kultúraközvetítő gyakorlat,
  • a megfelelően működtetett értékközvetítő mechanizmusok révén

egyszerre szolgálja:

  • a társadalom kulturális állapotának javítását,
  • a kulturális- és közösségi aktivitás fejlesztését,
  • a mindennapi kommunikációs alkalmak és lehetőségek biztosítását,
  • a közösségi kapcsolatok fejlesztését,
  • a közös normák kialakulását, annak elfogadását, az értékek belsővé tételét,
  • a szocializációs folyamatok kedvező irányú befolyásolását,
  • a társadalmi beilleszkedési zavarok kialakulásának mérséklését,
  • a társadalmilag elfogadott/elvárt civilizációs modell elfogadtatását, megerősítését,
  • a minőségi szabadidő eltöltés lehetőségét és a rekreációt.
  1. A közművelődési szakember által végzett munka valós produktuma nem

valamiféle műalkotás, nem esemény, program, hanem maga a művelt és művelődő ember, a szokássá és életmóddá váló kultúra.

A közművelődés szakemberei tevékenységükkel segítik:

  • az egyén önmegvalósítását (információkkal, az alkotókészség felébresztésével, továbbfejlesztésével),
  • az önkéntes csoportszerveződést
    • (- szakemberek, eszközök, anyagi támogatás és intézményi háttér biztosításával, – az azonos adottságokkal rendelkező, azonos érdeklődésűek, illetve a hasonló problémák iránt érdeklődőkből társakat, társaságot szervez, belőlük csoportot, majd közösséget teremt),
  • a helyi közösségi kultúra erősítését, (olyan közösségi kultúrát, amely magatartást, gondolkodást szabályoz, cselekvőerőt kelt, egyéni értékítéletet teremt, a másik ember figyelembevételére és elfogadására tanít),
  • indíttatást ad más kulturális intézmények, művelődési alkalmak és folyamatok igénybevételére, továbbá hiánypótló funkciót lát el,
    • ahol a más jellegű kulturális intézmények tevékenysége hiányzik.
  1. A közművelődés szakembere nem elégedhet meg a művelődési alkalmak kínálatával. Társadalmi hivatásának megfelelően segíti a kultúra feldolgozását, műveltséggé válását, beépülését a magatartásba, az életformába.

 

E cél elérését

  • új ismeretek közvetítésével,
  • képesség- és kompetenciafejlesztő alkalmak kínálatával,
  • művelődő, öntevékeny, szolidáris közösségek nyújtotta élményekkel biztosíthatja, – javítva a települések lakóinak életesélyeit, emelve az életminőséget.
  1. A közművelődési szakember ismeri az őt körülvevő társadalom állapotát, nyitott és probléma érzékeny, tevékenysége az adott település, körzet helyi társadalmához, gazdaságához, termelési módjához, demográfiai adottságaihoz, és a helyi életmódformákhoz szervesen kapcsolódik.
  • Jellemzően nem teremti, alkotja a kulturális javakat, hanem alkalmazza őket céljai érdekében.
  • Integráló szerepet tölt be, közvetítő láncszem a mindennapi élet és a tudományos, művészeti objektivációk között.

Ez utóbbiakat – mint tartalmi eszközöket – használja fel annak érdekében, hogy a művelődési folyamatban résztvevőknek segítséget nyújtson

  • saját lehetőségeik mind teljesebb megismeréséhez,
  • céljaik megvalósításához,
  • a környező szűkebb és tágabb világban való eligazodáshoz és annak aktív alakításához.
  • Élteti a helyi társadalom életében évszázadok alatt kialakult és hagyományozódott tradíciókat, a mindennapokban élő szokás-rendszereket, mert ezek nélkülözhetetlen elemei a helyi öntudat, a lokálpatriotizmus kialakulásának.
  • Tevékenységével hozzájárul a települések népesség-megtartó erejéhez.
  1. A kultúra, a közművelődés ügyének képviseletét pártelkötelezettség nélkül érvényesíti. Demokratikusan, nyilvánosan, innovatív módon működik. Munkatársain túl épít és számít valamennyi segítőkész, aktív, a közösségért tenni akaró ember munkájára.
  1. A közművelődési szakember a népművelői munka folyamatában teljes személyiségével vesz részt.
  • Rendelkezik a pályaalkalmasság kritériumaként – olyan alapvető személyiségjegyekkel, mint az
    • emberszeretet, lelkiismeretesség,
    • türelem, empátia, tolerancia,
    • önzetlenség, a másság elfogadása,
    • nyitott, előítélet-mentes gondolkodás,
    • jó helyzetfelismerő – kontaktusteremtő,
    • kommunikációs-, szervező-, animáló képesség,
    • az önismeret, önkontroll és felelősségvállalás.
  • Hivatástudattal rendelkező, hiteles alkotó értelmiségi, akinek természetes igénye, életformája az állandó tanulás és a környezet-, a társadalom életének alakításában való alkotó részvétel.
  • Beszéde, viselkedése mindig kulturált.
  • Tiszteletben tartja a hozzáfordulók egyéniségét és gondoskodik méltóságuk, egyéniségük, jogaik megőrzéséről.
  • Személyes megnyilvánulásaival képviseli a természettisztelő magatartást, környezettudatos életvitelt.
  1. 7. A közművelődési szakember felkészültsége:

 

  • Tanult szakmai ismereteit alkalmazni tudja, tapasztalatait hasznosítja.
  • Szakismereteit folyamatosan fejleszti.
  • Részt vesz a szakmai közéletben.
  • Innovatív eredményeit publikálja.
  • Érti a helyi kultúra szerepét, az elődök üzeneteit, korunk szellemi kihívásait.
  • Értőn küzd az uniformizált fogyasztói értékrend, az eldologiasodott életforma, az örömtelen, céltalan, sodrott lét, a tömegtársadalom értékzavara ellen.
  • Tudatában van, hogy minden településen más és más az ismeret- és képességszükségletet, amelynek kielégítéséhez képes megválasztani a leghatékonyabb formákat, eszközöket és megkeresni a művelődő társakat, szövetségeseket.
  • A társadalom jövőjét meghatározó, tényezőnek tartja az egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő tanulást.
  1. A közművelődési szakember magatartásával kapcsolatos elvárások:

 

  • a szakmai felelősségét helyezze személyes érdekei elé,
  • elhivatottan képviseli, közvetíti az értékeket,
  • viselkedése résztvevőközpontú, nyugalmat, melegséget sugárzó, elfogadó,
  • munkakapcsolataiban megbízható, egyenes, együttműködő,
  • kollégáival korrekt munkakapcsolatot ápol,
  • kommunikációja egyértelmű, udvarias, barátságos, tiszteletadó,
  • megkeresésekre, kapcsolatfelvételre korrekt módon reagál, az elvárható határidőre visszajelez,
  • az elvállalt munkahelyi, egyéb szakmai, vagy önkéntes munkáját határidőre teljesíti, akadályoztatása esetén előzetesen és időben értesíti az érintetteket,
  • előzetes, személyes tájékozódás alapján alkot és hangoztat véleményt,
  • törekszik a nézet- és véleménykülönbségek egyeztetésére, az érintettek jelenlétében történő megbeszélésére,
  • folyamatosan fejleszti önismeretét, kommunikációs, probléma-megoldó- és konfliktuskezelési képességét,
  • ismeri és betartja a munkakörében releváns jogszabályokat, intézményi belső szabályzatokat, a közművelődés szakmai és etikai követelményeit.
  1. A közművelődési szakember a közművelődési szakma közösségének felelős tagja.
  • Őrzi és növeli a közművelődési szakma jó hírét, tekintélyét,
  • Részt vesz a szakmai közéletben és együttműködésben.
  • Tájékozódik, informálódik a szakma átfogó folyamatairól annak érdekében, hogy képessé váljon a szakmai identitás megélésére, a szakma értékeinek artikulálására, és segítse közös érdekeinek érvényesítését, védelmét.
  • Készségesen osztja meg tudását és tapasztalatait.
  • Figyelembe veszi és munkájában hasznosítja a lakosság igényeinek, szükségleteinek, elégedettségének mérése során kapott jelzéseket, reakciókat.
  • Törekszik a szakmán belüli együttműködésre, feladatmegosztásra (lakossági szükségletek és igények alapján, határterületeken keletkező feladatok megosztására, a versengés kerülésére.)
  • Kezdeményezi, illetve bekapcsolódik az intézmények, szervezetek és szakemberek közötti hálózati együttműködésbe.
  1. A közművelődési (szak)intézmény (művelődési otthon, kulturális központ…), közművelődési szervezet mint munkahely.
  • A közművelődési szakember elkötelezett és lojális intézménye iránt, ismeri és tiszteletben tartja az intézmény szervezeti és szakmai céljait és érdekeit.
  • Beosztottként és vezetőként egyaránt a munkahelyi (és a tágabb szakmai) közösség javán munkálkodik.
  • A közművelődési szakember beosztásának, munkakörének megfelelő szakmai képzettséggel rendelkezik, írásban foglalt és közölt jogokkal és kötelezettségekkel, felelősséggel bír.
  • A jogszabályok, belső szabályzatok, irányelvek, munkatervek és egyéb munkát meghatározó dokumentumok megismerhetőségét az intézmény vezetése biztosítja. E dokumentumok ismeretének hiánya azonban nem mentesíti a szakembert – a benne foglaltak megszegése esetén- a felelősség alól.
  • A kiadott feladat ellátásához szükséges információk rendelkezésre állását és az elvárások pontos megfogalmazását a feladatkiadó teljes körűen biztosítja.(források, időkeretek, határidők, részfeladatok, koordinációs lehetőségek, jelentési és beszámolási kötelezettségek, kapacitás, siker és teljesítmény kritériumok.)
  • A közművelődési szakember lehetősége, egyben kötelezettsége is, hogy észrevételeivel, javaslataival segítse az intézményi működés hatékonyságát, a munkahelyi kultúra és légkör javítását.
  • Figyelembe veszi, munkájában hasznosítja az elégedettség mérések (külső és belső) tapasztalatait.
  • A vezetés működteti a munkahelyeken a tájékoztatás, információ megosztás, a koordináció, a döntés előkészítés, az értékelés és az érdekérvényesítés szervezett fórumait. A közművelődési szakembereknek joga és kötelessége e lehetőségek aktív és konstruktív használata.
  1. Társadalmi kapcsolatok
  • A közművelődési szakember elfogultságtól, előítéletektől mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel.
  • Tisztelettel és kooperációs készséggel fordul más szakmák és tagjaik felé.
  • Tudatosítja és gyakorlatában is alkalmazza a közművelődési szakma speciális lehetőségeit a humán szakmák rendszerében.
  • A közművelődési intézmények helyi társadalomba ágyazottsága, a szocio- kulturális rendszer és problémáinak ismerete a közművelődési szakembert alkalmassá teszi a „híd” szerepre, a szektorok közötti területeken hatékony, prevenciót jelentő működésre, együttműködésre.
  • Tiszteletben tartja a helyi társadalom kezdeményezéseit, segíti önszerveződését.
  • Teret, lehetőséget, alkalmat biztosít a helyi személyközi és társadalmi kapcsolatok létrejöttéhez.
  • Munkájával elősegíti, lehetővé teszi a művelődési aktivitást, a szellemi és művészeti alkotásokhoz való hozzáférési jog érvényesülését.

Az etikai kódex érvényesülése

Az etikai kódex elfogadásával, a benne foglalt szakmai és etikai normák ismeretével és vállalásával létrejöhet egy a jelenleginél szorosabb szakmai kötelék, az a közös nevező, amely megerősíti:

  • a szakmai tudatosságot,
  • az elköteleződést,
  • az identitást,
  • a kohéziót,
  • támogatja a szakmává válás folyamatát,
  • az etikai dilemmákban való eligazodást és azok feloldását,
  • javíthatja a hivatás társadalmi elismertségét.

Az etikai kódexben foglalt követelmények csak a közművelődés szakembereinek támogatásával, tevékeny közreműködésével valósulhatnak meg.

A folyamatot a kódex kibocsátói a jövőben egy etikai bizottság felállításával segítik elő.

Záradék:

A dokumentum tervezete a BNE stratégiai műhelyének közreműködésével, Margittai Katalin közművelődési szakértő vezetésével készült.

Hajdúszoboszló, 2018. május 16.