Kérdése, véleménye van a témában, írjon a fórum oldalra ITT!

—–

Kérdés: A nyugdíjba készülők felmentési ideje miként alakul? Amennyiben a felmentési idő júniusban kezdődik és 8 hónapig tart, végigfuthat-e vagy novemberben megszakad?

Hogyan érinti a változás a nyugdíjazás előtt álló kollégákat? Pl. Ha valaki 2021. június közepén jogosult nyugdíjazásra? A folyamatot elindítottuk, mivel a közalkalmazottakra vonatkozó 8 hónap felmentési idő megkezdése 2020. október 31. előtt kezdődik. Viszont közben át kell őket tenni Mt-s foglalkoztatásba. Mivel a törvényi változás előtt (április 20-án) indítottuk el kérelmüket és a KIRA-ban már be is rögzítették, rájuk a változási dátumtól függetlenül a Kjt. rendelkezései vonatkoznak, vagy a felmentési idejük alatt is érinti őket a változás és ezzel együtt a felmentési idő csökkenése?

Július 2-án érem el a nyugdíjazáshoz szükséges életkort és megkezdem a Kjt. szerinti nyolc hónap felmentési időt, melynek teljes idejére felmentettek a munkavégzés alól, jelenleg pedig szabadságon vagyok. A novemberi váltás a nyolc hónapot teljesen kettévágja, nem tudom, mire számíthatok ebben az esetben, mert – ha jól értelmezem a jogszabályt –, akkor a felmentési idővel kapcsolatos Kjt-s szabályok hatályukat vesztik.

Válasz: A TV. 3.§ (3) bekezdése értelmében a munkáltató és a foglalkoztatott munkaviszonyra vonatkozó megállapodására (gyakorlatilag a munkaszerződésre) a (2) bekezdésben írtakon kívül a Kjt-nek a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha a Kjt. szerint a szerződés megkötésének időpontjában a közalkalmazott már a felmentési idejét tölti és ez a Kjt. szerint hosszabb, mint az Mt. szerint, akkor a Kjt. szerinti felmondási időt kell alkalmazni, vagyis a felmentési idő nem szakad meg. Egyébként is a felmentés közlése és a felmentési idő kiszámítása még a Kjt. szerint történik, a TV. ebből a szempontból (sem) visszaható hatályú.

A TV. szerint a felmentési idejűket töltő közalkalmazottaknak is átalakul a foglalkoztatási jogviszonya, de ez a felmentési (felmondási) időn már nem fog változtatni.

—–

Kérdés: 2020.12.22-én érem el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A 2020.10.31-én megszűnő közalkalmazotti jogviszonyom mennyiben változtatja meg a helyzetet, illetve ha előtte a munkahelyem felmondana nekem, akkor a végkielégítés mekkora összeget jelentene?

Válasz: A Tv. 3.§ (2) bekezdés c) pontja szerint az átalakulás nem érinti a jogviszony időtartamát. Ez azt jelenti, hogy a korábbi közalkalmazotti jogviszony munkaviszonyként folyik majd tovább, az arra vonatkozó szabályok szerint. Vagyis mind a felmentési idő helyébe lépő felmondási idő, mind pedig a végkielégítés az MT. szerint alakul. Speciális szabály, hogy a végkielégítést 5 évig a Kjt. szerint kell számítani, de ez a felmondási időre nem vonatkozik. Szerződéses ajánlatot tehát Ön – az Ön elmondása alapján – úgy fog kapni, hogy a munkaviszonya határozatlan idejű lesz, de a munkáltató 12.22-én vélhetően fel fog mondani. Amennyiben a munkáltató Önnel, mint közalkalmazottal az átalakulást megelőzően felmentést közöl, úgy a felmentési időre és a Kjt. szabályait kell majd alkalmazni, de ebben az esetben nem nyugdíjazás miatt kerül sor felmentésre, hanem más indokot kell találnia a munkáltatónak, ez pedig a Kjt. esetében nem is olyan egyszerű… A végkielégítés szempontjából az átalakulás Önt nem fogja érinteni, ezért felesleges más megoldáson gondolkodniuk (a felmentési-felmondási időre ez sajnos nem vonatkozik).

—-

Kérdés: November 1. után a nők „40 évesével” nyugdíjba készülő dolgozó felmentése ugyanúgy 5 évig érvényes, mint a jubileumi jutalom kifizetése? Tehát felmentéssel elengedhető?

 Válasz: A felmentési időt 2020. november 1-től az Mt. szerint kell számítani, erre az 5 éves moratórium nem vonatkozik. Egyebekben pedig az általános szabályok az irányadók: ha a munkavállaló eléri a rá irányadó nyugdíj-jogosultságot (akár az életkor betöltésével, akár a 40 éves jogviszonnyal) és kéri a nyugdíjazását, a munkáltató fel fog neki mondani. A felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő szerint alakul – itt a közalkalmazottként ugyanannál a munkáltatónál eltöltött időt, áthelyezés esetén pedig a még korábbi jogviszonyt is figyelembe kell venni (l. GYIK 15. kérdéséhez adott válasz táblázata) és a munkáltató legalább a felmondási idő felére köteles felmenteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól. A táblázat alapján a maximális felmondási idő a Kjt. szerinti 8 hónap helyett az Mt. szerinti kb. 3 hónap lesz.

—-

Kérdés: Egyéni jellegű probléma, de másokat is érinthet. Ha egy kolléga az év végén (pl. novemberben) tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, milyen ajánlatot tehetünk nekik? Mi történik, ha elfogadják, illetve ha nem? Aki november közepén mehet el, mégsem maradhat fél hónapig munka nélkül. De ha ajánlatot teszünk és elfogadja, akkor meg 2 hét múlva nyugdíjba megy? Mi lehet ezeknek a kezelési módja?

Válasz: A probléma megoldása egyszerűbb, mint amilyennek látszik. Ha nem lenne átalakulás a munkaviszonyban, fel sem merülne ez a kérdés. A nyugdíjazás ugyanis teljesen független a közalkalmazotti jogviszony átalakulásától. A munkáltató ajánlatának elfogadásával november 1-től a közalkalmazotti jogviszony átalakul munkaviszonnyá. Ha ezt követően a munkavállaló eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, kérheti a nyugdíjazását, akkor is, ha ez fél hónappal az átalakulás után következik be. Ezt követően a szokásos eljárási rend fog érvényesülni, azzal a különbséggel, hogy a felmondási idő kevesebb lesz (l. a GYIK 15. kérdésre adott válaszának táblázatát). Az, hogy a munkáltató mennyi időre menti fel a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a munkáltató döntési kompetenciájába tartozik (azzal, hogy ez nem lehet kevesebb, mint a felmondási idő fele). A munkáltató olyan ajánlatot tesz a közalkalmazottnak, amilyet ő maga indokoltnak tart. Ha ezt a közalkalmazott elfogadja, akkor tovább dolgozik (bár lehet, hogy csak egy hónapig, utána felmondási idejét tölti). Ha nem fogadja el, akkor a jogviszonya megszűnik, mivel azonban a fenti esetben ez a nyugdíjjogosultsága előtt következik be, jogosult lesz végkielégítésre. Ha tovább dolgozik és a nyugdíjjogosultsága miatt mondanak fel neki, a (rövidebb) felmondási időre juttatásban részesül, de végkielégítésre már nem lesz jogosult.

—-

Kérdés: A nyugdíjazásnál mégis lesz felmentés és ez megegyezés kérdése lesz?

Válasz: Természetesen, ha valaki eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjat, akkor kérheti a nyugdíjazását, s ennek alapján a munkáltató ezzel az indokkal fel is mondhat. Fontos tudni, hogy a munka törvénykönyve semmilyen módon nem tiltja, hogy valaki nyugdíj mellett is dolgozzon (ellentétben pl. a pedagógus szakmával). A munkáltatónak pedig joga, de nem kötelessége a felmondás – nyilván a munka jellege döntő lehet abból a szempontból, hogy a munkáltató indokoltnak tartja-e a munkaviszony megszüntetését. Természetesen a közös megegyezés szóba jöhet, mint bármikor a munkaviszonyban, de azt is érdemes tudni, hogy a nyugdíj melletti foglalkoztatás adójogi szempontból kifejezetten előnyös a munkáltatónak és a munkavállalónak is.

Kérdés:  1956. január 2-án születtem, július 2-án érem el a 64 és fél éves életkort és kezdem meg a Kjt. szerinti nyolc hónap felmentési időt, melynek teljes tartalmára fel fognak menteni a munkavégzés alól, jelenleg pedig szabadságon vagyok. A novemberi váltás a nyolc hónapot teljesen kettévágja, nem tudom, mire számíthatok ebben az esetben, mert – ha jól értelmezem a jogszabályt -, akkor a felmentési idővel kapcsolatos Kjt-s szabályok hatályukat vesztik.

További kérdésem, hogy igényt tarthatok-e a 40 éves jubileumi jutalomra, mivel arra jogosult lettem volna a kjt. 78. § (4) bekezdése alapján és az átalakulásról szóló törvény szerint a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések öt évig érvényben maradnak.

Válasz: Amennyiben valakivel még közalkalmazottként közölnek felmentést, és ennek alapján indul meg a felmentési ideje, kerül kiszámításra a juttatása és megállapításra a végkielégítése, azt az átalakulás nem fogja érinteni (pl. nem feleződik meg a felmentési ideje és nem csökken a már megállapított végkielégítés). Mindig a közlés időpontja számít, az átalakulás ebből a szempontból nem lehet visszaható hatályú. Ugyanakkor, ha valaki 2020. november 1-jét követően válik nyugdíjassá, rá már az Mt. szabályai lesznek irányadók, ez utóbbi esetben vélhetően rosszabbul fog járni anyagilag, mert bár a végkielégítés szabályai 5 évig még nem változnak, de nyugdíjasként végkielégítés nem jár, a felmondási idő ugyanakkor várhatóan rövidebb lesz.

A jubileumi jutalom a törvény hatályba lépését követő 5 évig a régi szabályok szerint jár, vagyis ha egyébként jogosult lenne rá a munkavállaló a nyugdíjazásakor, akkor ezt a foglalkoztatási jogviszony nem fogja érinteni – 5 év után ez a juttatás azonban megszűnik.